Hirtelen jött szél perdíti meg a hintát, meglepve
az elégedett, örökké mocorgó hintázót. Úgy dobog a szív, lüktet az agy és szárnyal
a képzelet, mint már régen. Sebesen cikáznak a gondolatok, elismerések és
tanácsok útvesztője között próbálnak visszatérni a régi mederbe. Kizökkentenek a
történések, meglep a mélyről jövő izgalom. Kényszermegoldások keresése helyett
inkább tovább hintázok. Van, amikor a lábam súrolja a talajt, máskor egy
lehulló levél táncát lejtve belefeledkezhetek a valóságba. Maguktól oldódnak
meg a problémák, csak a lendületre kell ügyelni. Mindig kicsit erősebben,
kicsit magasabbra, kicsit szélesebb mosollyal. Nem elhagyva a kezdők
lelkesedését, felhasználva a régiek segítségét, minden erőm bevetve élni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése